Államháztartási Belső 
Pénzügyi Ellenőrzési
Módszertani és
Képzési Központ


Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete
Cím: 1122 Budapest, Hajnóczy utca 7-9.
E-mail: abpe.szervezes@nav.gov.hu
Felnőttképző nyilvántartási szám: B/2021/001155





Az ÁBPE-továbbképzéssel kapcsolatban gyakran ismételt kérdések a
Pénzügyminisztérium honlapjáról is elérhetőek.


I. … a belső ellenőri regisztrációval /engedéllyel/ és vizsgakötelezettséggel kapcsolatosan


Jogszabályi háttér

 

  • engedély: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 70. § (4) bekezdés
  • belső ellenőri továbbképzés részletszabályai: a költségvetési szervnél és köztulajdonban álló gazdasági társaságnál belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú kötelező továbbképzéséről szóló 22/2019. (XII. 23.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet)
  • nyilvántartásból való törlés: Áht. 70. § (7) bekezdés
  • kimentés: PM rendelet 13. §
  • képzésre jelentkezés: https://abpe.nav.gov.hu/abpe_joomla/
  • belső ellenőri vizsgakötelezettség: PM rendelet 14. § (1)-(4)
  • előzetes tudásszint-felmérés: PM rendelet 8. §


Általános információk a belső ellenőri nyilvántartásba vételről:

http://allamhaztartas.kormany.hu/altalanos-informaciok



1. Kérdés:

Kétéves, költségvetési szervnél eltöltött ellenőrzési szakmai gyakorlat nélkül lehet-e belső ellenőrzési tevékenységet folytatni és részt venni a továbbképzéseken vagy ezt csak a kétéves szakmai gyakorlat után lehet megtenni?


Válasz:
A belső ellenőrzési tevékenység folytatásához a költségvetési szervnél és köztulajdonban álló gazdasági társaságnál belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú kötelező továbbképzéséről szóló 22/2019. (XII. 23.) PM rendelet (a továbbiakban: PMr.) 2. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben legalább két éves, a b) pont szerinti esetben legalább öt éves ellenőrzési vagy szakmai végzettségének megfelelő vagy az adott költségvetési szerv, illetve köztulajdonban álló gazdasági társaság tevékenységi körébe tartozó területen szerzett szakmai gyakorlat szükséges. Az Pmr. 2. § (2) bekezdése alapján azonban a költségvetési szerv vezetője vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője ez alól felmentést adhat, ha gondoskodik arról, hogy a belső ellenőrzési szervezeti egység rendelkezik mindazzal a szaktudással, gyakorlattal és egyéb ismerettel, amely a feladatok elvégzéséhez szükséges.

Szakmai gyakorlat igazolására szolgáló minta letölthető ITT.



2. Kérdés:

A nyilvántartásba vétel büntetlen előéletre vonatkozó feltétele teljesülésének az eljáró hatóság általi igazolása helyett a kérelmező 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal maga is igazolhatja e feltétel teljesülését. Lehetséges ezt a tényt nyilatkozattal igazolni?


Válasz:
A büntetlen előélet igazolása nem kötelezően csatolandó melléklete a bejelentésnek. Ha a bejelentő nem csatol a büntetlen előéletre vonatkozó igazolást, akkor az ügyintéző lekérdezi az erre vonatkozó adatokat az Integrált Portál-alapú Lekérdező Rendszerben.

1.) Ha a kérelmezőnek rendelkezésére áll egy 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány, akkor nem kell egy újabb hatósági erkölcsi bizonyítványt kérnie, hogy megküldje a részünkre.

2.) A büntetlen előéletet a munkáltató továbbra is igazolhatja, ha a belső ellenőr büntetlen előélethez vagy nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakörben dolgozik.



3. Kérdés:
A Pénzügyminisztérium honlapján a Belső Ellenőrök Névjegyzékében feltüntetett adatokat hogyan lehet módosíttatni, illetve kiegészíttetni?


Válasz:
A PMr. 3. § (5) bekezdése alapján a belső ellenőr a nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változást az adatváltozást követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül az adatlapon köteles írásban bejelenteni a miniszternek. A bejegyzett adatok módosítására irányuló bejelentés eljárása díjmentes.

A kérelem letölthető a Pénzügyminisztérium honlapjáról:
https://allamhaztartas.kormany.hu/download/3/58/82000/ADATLAP%202020.docx


4. Kérdés:

Munkahelyváltás miatt az új munkáltatónak szüksége lenne egy olyan nyilatkozatra, amellyel igazolható, hogy a munkavállaló szerepel a költségvetési szervnél belső ellenőrzést végzők nyilvántartásában. Milyen nyilatkozat benyújtása szükséges ehhez és hol található?

Válasz:

A belső ellenőrök névjegyzéke közhiteles nyilvántartás, amely bárki számára elérhető.
A névjegyzéket ide kattintva lehet elérni.

A nyilvántartás minden hónap első munkanapján frissül az előző hónapban nyilvántartásba vett belső ellenőrökkel. A névjegyzékből azonban csak az állapítható meg, hogy az adott személy szerepel-e a nyilvántartásban, de az nem, hogy a tevékenységi engedélye milyen szervezeti körre vonatkozik vagy korlátozva van-e egy adott költségvetési szervre vagy köztulajdonú gazdasági társaságra.

A nyilvántartásba vételről 2016. január 1. előtt határozat, 2016. január 1. után tájékoztató levél kerül kiállításra a belső ellenőr részére. Ha ez valamilyen okból nem áll rendelkezésre, akkor az államháztartásért felelős miniszter – a belső ellenőr kérelmére – hatósági bizonyítványt állít ki, amely hitelesen tanúsítja, hogy a belső ellenőr szerepel a nyilvántartásban és a tevékenységi engedélye mire terjed ki.


5. Kérdés:
Tavaly regisztráltam a belső ellenőrök névjegyzékébe, azonban idén nem jelentkeztem képzésre, mi a teendőm, hogy ne tiltsanak el a belső ellenőrzési tevékenység folytatásától?

Válasz:
A PMr. 13. § (2) bekezdése alapján a belső ellenőrökre vonatkozó továbbképzésre vonatkozó kimentési kérelmet a képzési kötelezettség fennállásának évében, december 15-ig lehet benyújtani az államháztartásért felelős miniszternek (Pénzügyminisztérium 1051 Budapest, József nádor tér 2-4.). A kimentési kérelmet nem kell indokolni. A kimentési kérelem elektronikusan is benyújtható (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). A kimentési kérelem tudomásulvételéről a miniszter határozatot hoz, amelyet következő évben mellékelni kell a képzésre történő újbóli jelentkezéshez, annak érdekében, hogy a PMr. 6. § (3) bekezdésében meghatározott térítésmentesség megállapítható legyen. A képzési kötelezettséget a kimentéssel érintett évet követő évben kell teljesíteni, ezt követően ezen képzési kötelezettség tekintetében további kimentés nem adható. A PMr. 12. § (1) bekezdés b) pontja alapján számítandó kötelezettségi évekre a kimentésnek nincs halasztó hatálya, így a pótlólag teljesített továbbképzést követően, a következő évben ismét képzésre kötelezett lesz.


Kimentési kérelem minta:
https://allamhaztartas.kormany.hu/download/a/58/82000/Kiment%C3%A9si%20k%C3%A9relem%20minta%202020.doc



6. Kérdés:

Az "ÁBPE-továbbképzés I." vizsgát 2010-ben teljesítettem. 2012-ben lettem volna kötelezett az "ÁBPE-továbbképzés II." letételére, de kimentési kérelemmel éltem és a vizsgát 2013-ban abszolváltam. Mikor kell teljesítenem az "ÁBPE-továbbképzés II." következő modulját?

Válasz:
A PMr. 12. §-a alapján a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végző belső ellenőrök belső ellenőr

a)
legkorábban a bejelentést megelőző egy évben, legkésőbb a bejelentés évét követő évben ÁBPE-továbbképzés I. – belső ellenőrök részére képzésen, és
b)
az a) pontban meghatározott képzés sikeres elvégzését követően legalább kétévente egy alkalommal ÁBPE-továbbképzés II. – belső ellenőrök részére képzéseken


vesz részt.


Az „ÁBPE-továbbképzés II.” teljesítésének kötelezettsége a belső ellenőrt az „ÁBPE-továbbképzés I.” sikeres elvégzését követően legalább kétévente egy alkalommal (naptári évben számolva) terheli. A 2016. január 1-jétől hatályos szabályok értelmében a belső ellenőr a nyilvántartásba vételt megelőző egy évben is teljesítheti az „ÁBPE-továbbképzés I.” vizsgát. Ebben az esetben nem a nyilvántartásba vétel dátumától, hanem az „ÁBPE-továbbképzés I.” vizsga dátumától kell az „ÁBPE-továbbképzés II.” teljesítéséhez szükséges kétéves időtartamot számítani.

A szabályozás megalkotásával a jogalkotó szándéka az volt, hogy a belső ellenőrök legalább kétévente továbbképzésben részesüljenek a szakmai ismereteik bővítése érdekében. A kimentési kérelem lehetőséget teremt arra, hogy, ha a belső ellenőr valamilyen oknál fogva nem tud határidőben eleget tenni az adott továbbképzési kötelezettségének, akkor 1 év haladékot kapjon. A kimentési kérelemnek a PMr. 13. § (3) bekezdése alapján nincs halasztó hatálya, így, az "ÁBPE-továbbképzés I." elvégzését követő minden 2. évben fennáll a kötelezettség.

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

ÁBPE I

 

kimentés

ÁBPE II

ÁBPE II

 

ÁBPE II

 

A fenti esetben tehát az "ÁBPE-továbbképzés II." következő moduljának teljesítésére 2014-ben lesz kötelezett a belső ellenőr.


7. Kérdés:

ÁBPE II. képzésre 2012-ben nem vagyok kötelezett, mert 2011-ben teljesítettem az ÁBPE I. vizsgát.

Ha 2012-ben teljesítem az ÁBPE II.-t, akkor ugyanúgy két év múlva vagyok kötelezett a következő képzésre?


Válasz:
A PMr. 12. § b) pontja alapján a belső ellenőrök kötelesek az "ÁBPE továbbképzés I.” sikeres elvégzését követően (naptári évben számolva) legalább kétévente egy alkalommal, az "ÁBPE továbbképzés II.” szakmai továbbképzést teljesíteni.

A központi költségvetésből történő támogatásra való jogosultság a költségvetési szervnél foglalkoztatott, munkajogi vagy közszolgálati jogviszonyban álló továbbképzésre kötelezettet illeti meg, amit a munkáltató a képzésre történő jelentkezés során a munkáltatói nyilatkozaton igazol.

Ebben az esetben a kérelmező 2013-ban lenne az „ÁBPE-továbbképzés II.”-re kötelezett, ha 2012-ben végezi el az „ÁBPE-továbbképzés II.”-t, akkor nem jogosult a kedvezményes részvételi díjra, de a következő évben mentesül a továbbképzési kötelezettség alól, és majd 2015-ben lesz ismét továbbképzési kötelezettsége, akkor már támogatott áron.

2011

2012

2013

2014

2015

ÁBPE I

ÁBPE II

ÁBPE II


Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy ha egy belső ellenőr évente teljesíti az "ÁBPE-továbbképzés II." valamely modulját az nem jelenti azt, hogy ezzel annyi kétévenkénti kötelezettséget tud kiváltani, ahány modult sikeresen elvégzett. A főszabály szerint az ÁBPE I. sikeres elvégzését követően legalább kétévente egy alkalommal terheli képzési kötelezettség a belső ellenőrt (pirossal jelezve), tehát ha 2012-ben és 2013-ban is részt vett képzésen, azt úgy kell tekinteni, hogy továbbképzési kötelezettségét 2013-ban teljesítette, 2012-ben pedig önszorgalomból ment el képzésre, ha azt követően 2014-ben újra elment képzésre, de 2015-ben nem, az a 2015-ös teljesítésként kerül beszámításra, így a fenti szabály érvényesül, hogy következő alkalommal 2017-ben áll fenn képzési kötelezettség. Ugyanez érvényes arra az esetre is, hogy ha valaki egy évben több modult is teljesít, az csak az adott évi képzési kötelezettség teljesítéseként számítódik be.

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

ÁBPE I

ÁBPE II

ÁBPE II

ÁBPE II

ÁBPE II

ÁBPE II



8. Kérdés:
A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről szóló 18/2009. (X. 6.) PM rendelet 10. § (2) bekezdése alapján 2009-ben meghirdetett és lebonyolításra kerülő „ÁBPE-továbbképzés I.” és „ÁBPE-továbbképzés I.- Gazdasági vezetők részére” képzések elvégzésével a képzésre kötelezettek kiválthatták a 2010-ben esedékes képzési kötelezettségüket.
A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet 14. § (1) bekezdése alapján „ÁBPE-továbbképzés I.”, illetve „ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére” kötelező szakmai továbbképzést teljesítető személyek a 2011-ben meghirdetett és lebonyolításra kerülő „ÁBPE-továbbképzés II.” képzések elvégzésével kiválthatták 2012-ben esedékes képzési kötelezettségüket.
Függetlenül attól, hogy a 18/2009. (X. 6.) PM rendelet és a 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet a hatályát vesztette, képzési kötelezettség a leírtaknak megfelelően számolandó?


Válasz
:

Igen, ha a képzésre kötelezett személy élt az akkor hatályos jogszabály adta lehetőséggel, az alábbiak szerint kell számolnia képzési kötelezettségét:


2009

2010

2011

2012

2013

2014

pilot ÁBPE I

pilot ÁBPE II

ÁBPE II



9. Kérdés:

2010-ben lettem regisztrált belső ellenőr, az "ÁBPE-továbbképzés I." vizsgát 2011-ben teljesítettem. 2013-ben lettem volna kötelezett az "ÁBPE-továbbképzés II." letételére, de kimentési kérelemmel nem éltem és vizsgázni sem mentem el. 2014-ben felszólító levélben arról tájékoztattak, hogy a továbbképzési kötelezettségem elmulasztása miatt a regisztrációm megtartásához 6 hónapon belül sikeres szintvizsgán kell részt vennem, a szintvizsgát ebben az évben (2014) sikeresen teljesítettem. Mivel a szintvizsga is lényegében ÁBPE-I vizsga alapokra épül, a jövőben az eredeti regisztrációtól, vagy a felszólítástól/szintvizsgától* számított kétévente vagyok köteles ÁBPE-II vizsgákon részt venni?


Válasz:
Mivel a sikeres szintvizsga megfeleltethető az „ÁBPE-továbbképzés I.” vizsgának, így az alábbi táblázat szerint kell számolni a képzési kötelezettséget, vagyis a szintvizsgától (2014) számított legalább kétévente egy alkalommal kell ÁBPE-II. vizsgákon részt venni, legközelebbi alkalommal tehát 2016-ban.



2011

2012

2013

2014

2015

2016

ÁBPE I

Felszólítás /
szintvizsga

ÁBPE II



10. Kérdés:
A belső ellenőri bejelentésemet követően a nyilvántartásba vételi díjról szóló számlát a munkáltatóm nevére szeretném kiállítatni. Mi ilyenkor a teendő?

Válasz:
Az Pmr. szerinti igazgatási szolgáltatási díj a belső ellenőr természetes személy regisztrációjának, illetve az ő státuszában bekövetkezett változások rögzítésének szolgáltatási díja, amely a természetes személyhez kapcsolódó költség. Az igazgatási szolgáltatási díjról kiállított számlának ezért minden esetben a természetes személy nevére kell szólnia, a számla munkáltató nevére való módosítására nincs lehetőség.

A természetes személy nevére szóló számla alapján a munkáltató által – a természetes személy helyett – megfizetett díjat a munkáltató nem számolhatja el igénybevett szolgáltatások értékeként. Ezért a természetes személy helyett megfizetett összegeket a munkáltató személyi jellegű egyéb kifizetésként szerepeltetheti könyveiben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (7) bekezdés 3) pontja, illetve a 79. § (3) bekezdése alapján.


11. Kérdés:
Költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenység végzésére vagyok jogosult. Szeretném ezt a jogosultságot kiterjeszteni köztulajdonban álló gazdasági társaságra is. Mi a teendőm?


Válasz:
Aki költségvetési szervnél folytatandó tevékenységhez belső ellenőri regisztrációval már rendelkezik, és köztulajdonban álló gazdasági társaságnál is szeretne tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezni, annak új bejelentés kell benyújtani. A tevékenység kibővítése esetén annak bejelentésére, valamint az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékére a belső ellenőri tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó előírások az irányadóak. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy tevékenységi kör kibővítésére szolgáló bejelentés az Adatlap megfelelő kitöltésével, továbbá a kapcsolódó nyomtatványok csatolásával kezdeményezhető. A bejelentés díjköteles, a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke a PMr. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján 8000 forint, amelyet minden bejelentés vonatkozásában külön-külön kell megfizetni.

Adatlap letölhető:
https://allamhaztartas.kormany.hu/download/3/58/82000/ADATLAP%202020.docx



12. Kérdés:

Eddig költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenység végzésére jogosult személyként szerepeltem a nyilvántartásban, mostantól viszont köztulajdonban álló gazdasági társaságnál folytatom a munkámat és nem szeretnék a kötelező képzéseken részt venni. Lehetséges, hogy csak gazdasági társaságra van belső ellenőri engedélyem és kikerülök a költségvetési szerv belső ellenőri nyilvántartásából?

Válasz:
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 28. § b) pontja alapján a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság törli a nyilvántartásból a szolgáltatót, ha a szolgáltató a szolgáltatási tevékenység megszüntetését bejelentette. Amennyiben eddig a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásában szerepelt és kéri a tevékenység folytatásának terjedelmére vonatkozó módosítást, tehát az adatváltoztatásra benyújtott kérelem lapon nem a „mindkettőnél” megjelölést húzza alá, hanem a „köztulajdonban álló gazdasági társaságnál” lehetőséget, akkor a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásából törlésre kerül. A nyilvántartásból törölt természetes személy költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet nem végezhet, a tevékenység újbóli gyakorlását az Áht. 70. § (7a) a) bekezdése alapján a törlést követő 1 év után jelentheti be. Ebben az esetben az adatváltozás átvezetése és a törlés is díjmentes.



13. Kérdés:

A felsőfokú iskolai végzettségem nem szerepel a PMr. 2. § (1) bekezdésében felsorolt végzettségek között, ezért a jelenlegi munkáltatóm felmentést adott a szakmai végzettség alól. Munkahelyváltáson gondolkodom, de továbbra is belső ellenőrként szeretnék elhelyezkedni. Érdeklődnék, hogy mi a teendőm ebben az esetben?

Válasz:
A költségvetési szervnél vagy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál belső ellenőrzési tevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásában szereplő adatai közül a tevékenység folytatásának helyére vonatkozó adatmódosítást kell benyújtania és csatolni a <költségvetési szerv vagy gazdasági társaság neve> költségvetési szerv vezetője vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője által adott felmentést a szakmai végzettségre vonatkozó követelmények alól. A PMr. 3. § (4) bekezdése alapján a belső ellenőrzési tevékenység folytatását a felmentést adó költségvetési szervre, illetve gazdasági társaságra korlátozza az államháztartásért felelős miniszter. A korábban felmentést adó szervnél pedig megtiltja a tevékenyég folytatását. Az adatváltozás átvezetése díjmentes.



14. Kérdés:

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen elvégeztem egy tanfolyamot. Tudomásom szerint ez beszámítható az ÁBPE-II továbbképzésbe. Bejelentkeztem ÁBPE-II. vizsgára is, és kérem az NKE tanúsítványom elfogadását is. Érdeklődnék, hogy van-e más teendőm ebben az esetben, elég egy Probonós képzést végeznem az ÁBPE képzés kiváltására, vagy többet is kell?

Válasz:
Az Éves Továbbképzési Tájékoztató 4. számú mellékletében lévő listán szereplő - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) által szervezett Probono - képzések közül bármelyik egyenértékű az ÁBPE-II. továbbképzéssel. A PMr. 14. § (6) bekezdése alapján a 17. § (5) bekezdésében meghatározott más képző intézmény által szervezett képzésen (NKE/Probonos képzés) való részvételt, illetve a képzés eredményes elvégzését igazoló dokumentumot a pénzügyminiszternek kell beküldeni.

Amennyiben a minisztérium igazolja, hogy a tanúsítvány elfogadható, nem kell külön ÁBPE-II. vizsgára bejelentkezni, az adott évben a továbbképzésre kötelezett belső ellenőr a csatolt tanúsítvánnyal sikeresen teljesítette továbbképzési kötelezettségét. A tanúsítvány másolatát postán, ügyfélkapun keresztül vagy az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. elektronikus címen lehet benyújtani.



15. Kérdés:

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen elvégeztem egy tanfolyamot 2018-ban. Korábban belső ellenőr voltam, de most költségvetési szerv gazdasági vezetője vagyok. Szeretném ezt a vizsgát 2020-ra beszámítatni a PMr. 17. § (5) alapján. Lehetséges ez?

Válasz:
A költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére szervezett szakmai továbbképzésen való részvételt a PMr. 16. §-a kötelező jelleggel írja elő. Azonban a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére szervezett továbbképzésekről a minisztérium nyilvántartást nem vezet, jogszabály az esetlegesen elmaradt vizsgát szankcióval nem sújtja. Így a vizsga beszámítása sem lehetséges.


A belső ellenőri nyilvántartásba azonban beszámítható lenne a tanúsítvány, amennyiben az Éves Továbbképzési Tájékoztató 4. számú mellékletében lévő listán szerepel. Tekintve azonban, hogy a PMr. 2020. január 1.-jétől lépett életbe, így a más képző intézmény által szervezett (nem ÁBPE) továbbképzésről az ettől az időponttól korábbi tanúsítványt nem lehet beszámítani.


Az ÁBPE továbbképzések esetén – csak bizonyos időszakban kiállított tanúsítvánnyal lehet igazolni a kötelezettség teljesítését, hogy az megfeleljen a PMr. 12. §-ban támasztott követelményeknek. A fenti életbe lépési időpont mellett az NKE által kiállított tanúsítványokra ugyanazok a megkötések érvényesek időbeli szempontból, mint az ÁBPE-II. tanúsítványok esetében.



16. Kérdés:

Eddig költségvetési szervnél dolgoztam belső ellenőrként, mostantól viszont köztulajdonban álló gazdasági társaságnál folytatom a munkámat, így rám már nem vonatkozik képzési kötelezettség. Ugyanakkor szeretném megtartani a költségvetési szervekre is a regisztrációmat, hátha meggondolom magam. Jól tudom, hogy mivel köztulajdonban álló gazdasági társaság alkalmaz, ezért rám nem vonatkozik továbbképzési kötelezettség?

Válasz:
A költségvetési szervnél tevékenységet végző belső ellenőrök szabályozása a PMr. életbe lépését követően alapjaiban nem változott. Ez igaz a továbbképzési kötelezettségre is. A továbbképzési kötelezettség független attól, hogy valaki folytat-e jelenleg belső ellenőrzési tevékenységet, illetve hogy hol folytatja azt. A költségvetési szervnél végezhető tevékenységre irányuló regisztráció esetén továbbképzést kell teljesíteni, a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál nincs ilyen követelmény. Amennyiben az ügyfél fenn akarja tartani regisztrációját a költségvetési szervnél végezhető belső ellenőri tevékenységre vonatkozóan is, a korábbi gyakorlatnak megfelelően továbbképzési kötelezettsége keletkezik, függetlenül attól, hogy jelenleg a „másik” regisztrációjával létesített jogviszonyt.



II. … a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére előírt belső kontroll továbbképzéssel kapcsolatosan


Jogszabályi háttér

  • költségvetési szervek vezetőinek továbbképzési kötelezettsége: Bkr. 12. § (1) bekezdés
  • gazdasági vezetők továbbképzési kötelezettsége: Bkr. 12. § (2) bekezdés
  • kivétel szabály(ok) június 30-át követő kinevezés esetén: Bkr. 12. § (3) bekezdés
  • részletszabályok: PM rendelet 16. §
  • képzésre jelentkezés: https://abpe.nav.gov.hu/abpe_joomla/


17. Kérdés:

A belső ellenőrök részére megtartott „ÁBPE-továbbképzés I.” vagy valamelyik „ÁBPE-továbbképzés II.” teljesítése kiváltja-e az Bkr. 12. § (1) és (2) bekezdésében a költségvetési szerv vezetője és a költségvetési szerv gazdasági vezetője részére a belső kontrollrendszerek témakörében előírt képzési kötelezettséget?

Válasz:

Igen, a PMr. 12. § (3) bekezdése alapján, ha egy költségvetési szerv vezetője vagy gazdasági vezetője szerepel a belső ellenőrzést végzők nyilvántartásában, és emiatt továbbképzésre kötelezett, elegendő a belső ellenőrök részére meghirdetett képzéseken részt vennie, azzal teljesíti a költségvetési szerv vezetők vagy gazdasági vezetők számára előírt képzési kötelezettségét.



18. Kérdés:
A költségvetési szerv főigazgatója és igazgatója is jelentkezett a költségvetési szervek vezetőinek meghirdetett továbbképzésére. Mindkét említett személy képzésre kötelezett, mint költségvetési szerv vezetője, illetve a képzési díj tekintetében a központi költségvetésből mindketten támogatásra jogosultak-e?

Válasz:
Az Bkr. 12. § (1) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy kétévente a belső kontrollrendszer témakörében az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen vesz részt. A költségvetési szerv vezetője a továbbképzésen való részvételre – a költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy belső ellenőrzési vezetője kivételével – a költségvetési szerv valamely vezető állású munkatársát, a belső kontroll felelőst vagy az integritás tanácsadót jelölheti ki. A fent hivatkozott Bkr. rendelkezés szerinti továbbképzési kötelezettség a költségvetési szerv vezetőjére vonatkozik, aki jelen esetben a főigazgató. Azonban a hatályos jogszabály megengedi, hogy helyette az általa írásban kijelölt vezető állású személy vegyen részt a továbbképzésen. Ez alapján a költségvetési szerv vezetője (a főigazgató) írásban kijelölheti az igazgatót.

Ha mind a főigazgató, mind az igazgató részt kíván venni a továbbképzésen, a képzés díjának központi költségvetésből való támogatására kizárólag a főigazgató jogosult, az igazgató továbbképzési díja ez esetben térítésköteles.


19. Kérdés:
Köteles-e alapítványi fenntartású iskola gazdasági vezetője részt venni a Bkr. 12. §-ának (2) bekezdése szerinti továbbképzésen?

Válasz:
A Bkr. 12. §-ának (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv gazdasági vezetője kétévente köteles a belső kontrollrendszerek témakörben az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. Az Bkr. hivatkozott rendelkezése a költségvetési szervekre vonatkozik. Az alapítványi fenntartású iskola nem költségvetési szerv, így jelen helyzetben nem szükséges a képzésen részt vennie.


III. … a helyi önkormányzatokkal kapcsolatosan



Jogszabályi háttér

  • a belső ellenőrzési tevékenység kialakítására és működtetésére vonatkozó kötelezettség: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 119. § (4) bekezdés, Áht. 70. § (1) bekezdés, Bkr. 15. § (1) bekezdés
  • külső szolgáltató bevonásának lehetőségei, ill. módjai: Bkr. 16. § (1) és (2) bekezdése

20. Kérdés:
A város jegyzője ez év februárjában gyermeket szült, szülési szabadság, GYES, GYED miatt fizetési nélküli szabadságon van. Az aljegyző helyettesíti távollétében a jegyzőt. Ebben az esetben az Áht. 10. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátó személynek minősül-e az aljegyző (költségvetési szerv vezetője), vagy a Bkr. 12. § (1) bekezdés alapján a költségvetési szerv vezetője által írásban kijelölt vezető állású személyként kell a továbbképzésre jelentkeznie. További kérdés, hogy az aljegyző sikeres továbbképzése esetén a jegyzőre nézve is teljesül-e a fenti ÁBPE- továbbképzés, már amiatt is, mert az ő munkavégzési kötelezettsége adott esetben gyermeke 3 éves koráig szünetel. Ki jogosult, illetve ki kötelezett részt venni az „ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére” megnevezésű továbbképzésen?

Válasz:
A költségvetési szervnél és köztulajdonban álló gazdasági társaságnál belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú kötelező továbbképzéséről szóló 22/2019. (XII. 23.) PM rendelet (a továbbiakban: PMr.) 16. § (1) – (2) bekezdései értelmében és a Bkr. 12. § (1) bekezdése alapján a költségvetési szervek vezetői, illetve az általuk írásban kijelölt személyek az „ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és a gazdasági vezetői részére” és az „ÁBPE-továbbképzés II.” kötelező szakmai továbbképzésen kötelesek részt venni.

Az Mötv. 81. § (2) bekezdése alapján a jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.


A fentiek értelmében az aljegyző 2013. évben köteles részt venni a „ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és a gazdasági vezetői részére” szakmai képzésen, továbbá a PMr. 16. § (2) bekezdésében foglaltak szerint legalább kétévente egy alkalommal köteles részt venni az „ÁBPE továbbképzés II.” szakmai továbbképzésen. Ebben az esetben tehát az aljegyzőnek az „ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és a gazdasági vezetői részére” 2013. évben való elvégzését követően, első alkalommal 2015-ben kell jelentkeznie és választania egy modult az „ÁBPE-továbbképzés II.”-ből.

Ha a jegyző helyére határozott időre kinevezésre kerül valaki, a továbbképzési kötelezettség arra az időre azt a személyt fogja terhelni.

Ha a jövőben a jegyző visszatér az állományba, mint költségvetési szerv vezető, saját jogon lesz köteles részt venni az „ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és a gazdasági vezetői részére” szakmai képzésen.



21. Kérdés:
A Mötv. 157. § a) és c) pontja értelmében 2013. január 1-jétől hatályát veszti a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény. Ez azt jelenti, hogy 2013. január 1-től megszűnnek a társulások?

Válasz:
Önmagában azzal, hogy az említett törvények hatályukat vesztik, nem szűnik meg sem a többcélú-, sem bármilyen más társulás. A szabad társulás alkotmányos alapelve alapján, az Ötv. rendelkezései szerint, a jelenlegi társulási megállapodás és a szervezeti- és működési szabályzat szerint működhetnek tovább. Az Mötv. IV. fejezete (87. § - 95. §) nem társulási formáról rendelkezik, hanem a bármilyen társulási „formára” vonatkozó általános szabályokról. Így nem „átalakulásról”, hanem – ha szükséges – a társulási megállapodás olyan módosításáról beszélhetünk, hogy az ne legyen ellentétes az új önkormányzati törvény IV. fejezetével. Erre a módosításra ad 2013. július 1-ig szóló határidőt a törvényalkotó.

A társulás sorsa tehát továbbra is a tagok kezében van. Szabadon dönthetnek a megszüntetésről, kiválásról, módosításról a törvényi korlát keretei között (2013. július 1. után belső szabályaik nem lehetnek ellentétesek az önkormányzati törvény IV. fejezetével).

A fenti törvények hatályon kívül helyezése csak azt jelenti, hogy az abban szereplő kötöttségek (egy kistérségen belül egy társulás, a finanszírozási feltételt jelentő feladatvállalás stb.) megszűnnek, további alkalmazásukról az érintett önkormányzatok döntenek (maradhatnak a tagok, lehet ugyanaz a feladatellátás stb.).

Ha a társulás megszüntetése mellett döntenek, néhány alapvető kérdésre (pl. vagyoni elszámolás, iratkezelés, munkajogi kérdések, pályázatok sorsa stb.) a társulási megállapodásban kell megadni a választ. Ha a hatályos megállapodás nem foglalkozik a megszűnés, kiválás kérdéseivel, ezt még a döntés meghozatala előtt pótolni kell. A társulás jövőjére (megszűnés, további működés stb.) vonatkozó döntés során számba kell venni azon kötelezettségeket, melyeket a társulás vállalt, mert egyes esetekben lehetséges, hogy nincs mód a változtatásra, illetve a változtatás meghatározott források visszafizetésével jár együtt. Ezeket a körülményeket a társulás tagjai mérlegelhetik, ezért nem rendelkezett a jogalkotó a társulás törvény alapján történő megszüntetéséről.

A társulásokat nem jogszabály, hanem az alapító önkormányzatok társulási megállapodása hozta létre, így a jogutódlás kérdését nem jogszabály, hanem az alapító önkormányzatok rendezik a megszüntetésről szóló döntésükben. A társulás megszüntetése esetén a társulásban ellátott kötelező önkormányzati feladatok ellátását a településeken a jövőben is biztosítani kell.



22. Kérdés:
A költségvetési törvény nem tartalmaz igényelhető támogatást a belső ellenőrzési feladatok többcélú kistérségi társulásban történő ellátására. Milyen formában lehet megvalósítani a belső ellenőrzési feladat ellátás finanszírozását?

Válasz:
A belső ellenőrzési feladatok többcélú kistérségi társulásban történt ellátására eddig biztosított kötött felhasználású támogatás jelenlegi formájában megszűnik, illetve a „Helyi önkormányzatok működésének általános támogatásába” épül be.

Ezen támogatási konstrukción belül az „Önkormányzati hivatal működésének támogatása” jogcím szolgál a polgármesteri hivatalokban foglalkoztatott köztisztviselők, így a belső ellenőrök foglalkoztatásával együtt járó személyi és dologi kiadások támogatására.

Emellett a belső ellenőrökhöz kapcsolódó költségek fedezhetők az „Egyéb önkormányzati feladatok támogatása” jogcím terhére is.