Államháztartási Belső 
Pénzügyi Ellenőrzési
Módszertani és
Képzési Központ


Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete
Cím: 1139 Budapest, Teve u. 8-10.
E-mail: abpe.szervezes@nav.gov.hu
Tel.: 06 1 412 7694; Fax: 06 1 412 7617

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK | Nyomtatás |



Az ÁBPE-továbbképzéssel kapcsolatban gyakran ismételt kérdések a
Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjáról is elérhetőek.


I. … a belső ellenőri regisztrációval /engedéllyel/ és vizsgakötelezettséggel kapcsolatosan

Jogszabályi háttér

  • engedély: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 70. § (4) bekezdés
  • szakképzettségre és szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények: a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) 24. § (2)-(3) bekezdés
  • belső ellenőri továbbképzés részletszabályai: a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet)
  • nyilvántartásból való törlés: Áht. 70. § (7) bekezdés, NGM rendelet 3/A. § (1) bekezdés, 4. §
  • kimentés: NGM rendelet 8. §
  • nyilvántartásba való újbóli felvétel: NGM rendelet 3/A. § (2) bekezdés, 5. §
  • képzésre jelentkezés: https://abpe.nav.gov.hu/abpe_joomla/
  • belső ellenőri vizsgakötelezettség: NGM rendelet 9. § (1)-(4)
  • előzetes tudásszint-felmérés: NGM rendelet 9. § (7) bekezdés, meghatározott esetekben 3/B. §

Regisztrációs csomag:

http://ngmszakmaiteruletek.kormany.hu/letoltheto-tajekoztato-es-regisztracios-csomag-belso-ellenor



Kérdés:
Kétéves, költségvetési szervnél eltöltött ellenőrzési szakmai gyakorlat nélkül lehet-e belső ellenőrzési tevékenységet folytatni és részt venni a továbbképzéseken vagy ezt csak a kétéves szakmai gyakorlat után lehet megtenni?


Válasz:

Nem. A belső ellenőrzési tevékenység folytatásához az R. 1/A. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben legalább kétéves szakmai gyakorlat, az R. 1/A. § (2) bekezdése szerinti esetben legalább ötéves ellenőrzési, költségvetési, pénzügyi, számviteli vagy az adott költségvetési szerv tevékenységi körébe tartozó területen szerzett szakmai gyakorlat szükséges. Az R. 1/A. § (2) bekezdése alapján azonban a költségvetési szerv vezetője ez alól felmentést adhat, ha gondoskodik arról, hogy a belső ellenőrzési szervezeti egység rendelkezzen mindazzal a szaktudással, gyakorlattal és egyéb ismerettel, amely a feladatok elvégzéséhez szükséges.

 

Szakmai gyakorlat igazolására szolgáló minta:

http://allamhaztartas.kormany.hu/download/a/9a/01000/Bels%C5%91%20ellen%C5%91ri%20igazol%C3%A1s%20szakmai%20gyakorlatr%C3%B3l.docx




Kérdés:
A nyilvántartásba vétel büntetlen előéletre vonatkozó feltétele teljesülésének az eljáró hatóság általi igazolása helyett a kérelmező 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal maga is igazolhatja e feltétel teljesülését. Lehetséges ezt a tényt nyilatkozattal igazolni?


Válasz:

1.) Ha a kérelmezőnek rendelkezésére áll egy 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány, akkor nem kell egy újabb hatósági erkölcsi bizonyítványt kérnie a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (a továbbiakban: KEK KH).

 

2.) A büntetlen előéletet a munkáltató továbbra is igazolhatja, ha a belső ellenőr büntetlen előélethez vagy nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakörben dolgozik.




Kérdés:

Az erkölcsi bizonyítvány igénylésének melyik módja gyorsabb? Ha postai úton magam kérvényezem, vagy ha az eljáró hatóság általi igénylést választom?

Válasz:

A 2016. január 1-jétől a hatósági erkölcsi bizonyítványt az eljáró hatóság igényli meg a KEK KH-tól, ha a bejelentő saját maga által igényelt erkölcsi bizonyítványt nem csatol a bejelentéséhez.

A bejelentő általi erkölcsi bizonyítvány igénylés 2016. január 1. után már csak választható lehetőség, viszont felgyorsítja a nyilvántartásba vételt, mivel ha a hatóság igényli meg közvetlenül a KEK KH-tól, az igénylés teljesítésének idejével megnövekedik az ügyintézési idő.

Mindkét eljárás ingyenes 2016. január 1-től, függetlenül attól, hogy az ügyfél maga igényli meg, vagy a hatóság teszi ezt meg helyette.



Kérdés:

A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján a Belső Ellenőrök Névjegyzékében feltüntetett adatokat hogyan lehet módosíttatni, illetve kiegészíttetni?


Válasz:

Az R. 3. §-a alapján a belső ellenőr a nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változást az adatváltozást követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül az R. 1. melléklete szerinti adatlapon köteles írásban bejelenteni a miniszternek.

Az adatváltozás bejelentésének elmulasztása esetén az államháztartásért felelős miniszter a megváltozott adatokat hivatalból vezeti át a belső ellenőrök nyilvántartásában, erről tájékoztatja a belső ellenőrt és ezzel egyidejűleg mulasztási bírságot szab ki, amelynek összege: 50 000 Ft.

A kérelem letölthető a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjáról:
http://allamhaztartas.kormany.hu/download/6/f0/41000/ADATLAP.docx




Kérdés:

Munkahelyváltás miatt az új munkáltatónak szüksége lenne egy olyan nyilatkozatra, amellyel igazolható, hogy a munkavállaló szerepel a költségvetési szervnél belső ellenőrzést végzők nyilvántartásában. Milyen nyilatkozat benyújtása szükséges ehhez és hol található?


Válasz:

A nyilvántartásba vételről 2016. január 1. előtt határozat, 2016. január 1. után tájékoztató levél kerül kiállításra a belső ellenőr részére. Ha ez valamilyen okból nem áll rendelkezésre, e tény igazolására két módon van lehetőség:

1.) A közhiteles nyilvántartás nyilvános adatai alapján, A nyilvántartás bárki számára elérhető, amelyet ide kattintva lehet elérni.


2.) A államháztartásért felelős miniszter által a belső ellenőr írásbeli kérelme alapján kiállított igazolással.


Mindkét mód hitelesen tanúsítja, hogy a belső ellenőr szerepel a nyilvántartásban.




Kérdés:

Tavaly regisztráltam a belső ellenőrök névjegyzékébe, azonban idén nem jelentkeztem képzésre, mi a teendőm, hogy ne tiltsanak el a belső ellenőrzési tevékenység folytatásától?


Válasz:

Az R. 8. § (2) bekezdése alapján a belső ellenőrökre vonatkozó továbbképzésre vonatkozó kimentési kérelmet a képzési kötelezettség fennállásának évében, december 15-ig lehet benyújtani az államháztartásért felelős miniszternek (Nemzetgazdasági Minisztérium 1051 Budapest, József nádor tér 2-4.). A kimentési kérelmet nem kell indokolni. A kimentési kérelem elektronikusan is benyújtható. A kimentési kérelem tudomásulvételéről a miniszter határozatot hoz, amelyet következő évben mellékelni kell a képzésre történő újbóli jelentkezéshez, annak érdekében, hogy az R. 6/B. § (1) bekezdésében meghatározott térítésmentesség megállapítható legyen. A képzési kötelezettséget a kimentéssel érintett évet követő évben kell teljesíteni, ezt követően ezen képzési kötelezettség tekintetében további kimentés nem adható.

Kimentési kérelem minta:
http://allamhaztartas.kormany.hu/download/d/9a/01000/Kiment%C3%A9si%20k%C3%A9relem%20minta.doc

 




Kérdés:

Az "ÁBPE-továbbképzés I." vizsgát 2010-ben teljesítettem. 2012-ben lettem volna kötelezett az "ÁBPE-továbbképzés II." letételére, de kimentési kérelemmel éltem és a vizsgát 2013-ban abszolváltam. Mikor kell teljesítenem az "ÁBPE-továbbképzés II." következő modulját?

Válasz:

Az R. 7. §-a alapján a belső ellenőrök kötelező szakmai továbbképzésen („ÁBPE-továbbképzés I.” és „ÁBPE-továbbképzés II.”) kötelesek részt venni. Az „ÁBPE-továbbképzés I.” teljesítésének kötelezettsége a belső ellenőrt a nyilvántartásba vétel évét követő évben terheli. Az „ÁBPE-továbbképzés II.” teljesítésének kötelezettsége a belső ellenőrt az „ÁBPE-továbbképzés I.” sikeres elvégzését követően legalább kétévente egy alkalommal (naptári évben számolva) terheli. A 2016. január 1-jétől hatályos szabályok értelmében a belső ellenőr a nyilvántartásba vételt megelőző egy évben is teljesítheti az „ÁBPE-továbbképzés I.” vizsgát. Ebben az esetben nem a nyilvántartásba vétel dátumától, hanem az „ÁBPE-továbbképzés I.” vizsga dátumától kell az „ÁBPE-továbbképzés II.” teljesítéséhez szükséges kétéves időtartamot számítani.

A szabályozás megalkotásával a jogalkotó szándéka az volt, hogy a belső ellenőrök legalább kétévente továbbképzésben részesüljenek a szakmai ismereteik bővítése érdekében. A kimentési kérelem lehetőséget teremt arra, hogy, ha a belső ellenőr valamilyen oknál fogva nem tud határidőben eleget tenni az adott továbbképzési kötelezettségének, akkor 1 év haladékot kapjon. Ez a haladék azonban a főszabályra (kétévente történő továbbképzés teljesítése) nincs halasztó hatállyal, így, az "ÁBPE-továbbképzés I." elvégzését követő minden 2. évben fennáll a kötelezettség.

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

ÁBPE I

kimentés

ÁBPE II

ÁBPE II

ÁBPE II


A fenti esetben tehát az "ÁBPE-továbbképzés II." következő moduljának teljesítésére 2014-ben lesz kötelezett a belső ellenőr.



Kérdés:

ÁBPE II. képzésre 2012-ben nem vagyok kötelezett, mert 2011-ben teljesítettem az ÁBPE I. vizsgát.

Ha 2012-ben teljesítem az ÁBPE II.-t, akkor ugyanúgy két év múlva vagyok kötelezett a következő képzésre?


Válasz:
Az R. 7. §-a alapján a belső ellenőrök kötelesek az "ÁBPE továbbképzés I.” sikeres elvégzését követően (naptári évben számolva) legalább kétévente egy alkalommal, az "ÁBPE továbbképzés II.” szakmai továbbképzést teljesíteni.

A központi költségvetésből történő támogatásra való jogosultság a költségvetési szervnél foglalkoztatott, munkajogi vagy közszolgálati jogviszonyban álló továbbképzésre kötelezettet illeti meg, amit a munkáltató a képzésre történő jelentkezés során a munkáltatói nyilatkozaton igazol.


E
bben az esetben a kérelmező 2013-ban lenne az „ÁBPE-továbbképzés II.”-re kötelezett, ha 2012-ben végezi el az „ÁBPE-továbbképzés II.”-t, akkor nem jogosult a kedvezményes részvételi díjra, de a következő évben mentesül a továbbképzési kötelezettség alól, és majd 2015-ben lesz ismét továbbképzési kötelezettsége, akkor már támogatott áron.

2011

2012

2013

2014

2015

ÁBPE I

ÁBPE II



ÁBPE II


Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy ha egy belső ellenőr évente teljesíti az "ÁBPE-továbbképzés II." valamely modulját az nem jelenti azt, hogy ezzel annyi kétévenkénti kötelezettséget tud kiváltani, ahány modult sikeresen elvégzett. A főszabály szerint az ÁBPE I. sikeres elvégzését követően legalább kétévente egy alkalommal terheli képzési kötelezettség a belső ellenőrt (pirossal jelezve), tehát ha volt 2012-ben és 2013-ban is részt vett képzésen, azt úgy kell tekinteni, hogy továbbképzési kötelezettségét 2013-ban teljesítette, 2012-ben pedig önszorgalomból ment el képzésre, ha azt követően 2014-ben újra elment képzésre, de 2015-ben nem, az a 2015-ös teljesítésként kerül beszámításra, így a fenti szabály érvényesül, hogy következő alkalommal 2017-ben van képzési kötelezettség. Ugyanez érvényes arra az esetre is, hogy ha valaki egy évben több modult is teljesít, az csak az adott évi képzési kötelezettség teljesítéseként számítódik be.

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

ÁBPE I

ÁBPE II

ÁBPE II

ÁBPE II

ÁBPE II



ÁBPE II





Kérdés:
A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről szóló 18/2009. (X. 6.) PM rendelet 10. § (2) bekezdése alapján 2009-ben meghirdetett és lebonyolításra kerülő „ÁBPE-továbbképzés I.” és „ÁBPE-továbbképzés I.- Gazdasági vezetők részére” képzések elvégzésével a képzésre kötelezettek kiválthatták a 2010-ben esedékes képzési kötelezettségüket.
A R. a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről 14. § (1) bekezdése alapján „ÁBPE-továbbképzés I.”, illetve „ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére” kötelező szakmai továbbképzést teljesítető személyek a 2011-ben meghirdetett és lebonyolításra kerülő „ÁBPE-továbbképzés II.” képzések elvégzésével kiválthatták 2012-ben esedékes képzési kötelezettségüket.
Függetlenül attól, hogy a 18/2009. (X. 6.) PM rendelet hatályát vesztette, illetve 28/2011. (VIII. 3.) R. módosításakor a hivatkozott jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezésre került, a képzési kötelezettség a leírtaknak megfelelően számolandó?


Válasz
:

Igen, ha a képzésre kötelezett személy élt az akkor hatályos jogszabály adta lehetőséggel, az alábbiak szerint kell számolnia képzési kötelezettségét:

2009

2010

2011

2012

2013

2014

pilot ÁBPE I


pilot ÁBPE II



ÁBPE II




Kérdés:
2010-ben lettem regisztrált belső ellenőr, az "ÁBPE-továbbképzés I." vizsgát 2011-ben teljesítettem. 2013-ben lettem volna kötelezett az "ÁBPE-továbbképzés II." letételére, de kimentési kérelemmel nem éltem és vizsgázni sem mentem el. 2014-ben felszólító levélben arról tájékoztattak, hogy a továbbképzési kötelezettségem elmulasztása miatt a regisztrációm megtartásához 6 hónapon belül sikeres szintvizsgán kell részt vennem, a szintvizsgát ebben az évben (2014) sikeresen teljesítettem. Mivel a szintvizsga is lényegében ÁBPE-I vizsga alapokra épül, a jövőben az eredeti regisztrációtól, vagy a felszólítástól/szintvizsgától* számított kétévente vagyok köteles ÁBPE-II vizsgákon részt venni?

Válasz:
Mivel a sikeres szintvizsga megfeleltethető az „ÁBPE-továbbképzés I.” vizsgának, így az alábbi táblázat szerint kell számolni a képzési kötelezettséget, vagyis a szintvizsgától (2014) számított legalább kétévente egy alkalommal kell ÁBPE-II. vizsgákon részt venni, legközelebbi alkalommal tehát 2016-ban.


 


2011

2012

2013

2014

2015

2016

ÁBPE I



Felszólítás /
szintvizsga*


ÁBPE II

*Az eredeti kérdés szintvizsga helyett előzetes tudásszint-felmérőt tartalmazott, azonban tekintettel a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet 2014. december 31-étől hatályos 3/B. §-a szerinti szövegére - a félreértés elkerülése végett - szintvizsgára javítottuk.



Kérdés:
A belső ellenőri bejelentésemet követően a nyilvántartásba vételi díjról szóló számlát a munkáltatóm nevére szeretném kiállítatni. Mi ilyenkor a teendő?

Válasz:
Az R. szerinti igazgatási szolgáltatási díj a belső ellenőr természetes személy regisztrációjának, illetve az ő státuszában bekövetkezett változások rögzítésének szolgáltatási díja, amely a természetes személyhez kapcsolódó költség. Az igazgatási szolgáltatási díjról kiállított számlának ezért minden esetben a természetes személy nevére kell szólnia, a számla munkáltató nevére való módosítására nincs lehetőség.

A természetes személy nevére szóló számla alapján a munkáltató által – a természetes személy helyett – megfizetett díjat a munkáltató nem számolhatja el igénybevett szolgáltatások értékeként. Ezért a természetes személy helyett megfizetett összegeket a munkáltató személyi jellegű egyéb kifizetésként szerepeltetheti könyveiben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (7) bekezdés 3) pontja, illetve a 79. § (3) bekezdése alapján.




II. … a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére előírt belső kontroll továbbképzéssel kapcsolatosan

 

Jogszabályi háttér

  • költségvetési szervek vezetőinek továbbképzési kötelezettsége: Bkr. 12. § (1) bekezdés
  • gazdasági vezetők továbbképzési kötelezettsége: Bkr. 12. § (2) bekezdés
  • kivétel szabály(ok) július 1-ét követő kinevezés esetén: Bkr. 12. § (3) bekezdés
  • részletszabályok: NGM rendelet 10. §
  • képzésre jelentkezés: https://abpe.nav.gov.hu/abpe_joomla/


Kérdés:
A 2013. évben a belső ellenőrök részére megtartott „ÁBPE-továbbképzés I.” teljesítése kiváltja-e az Bkr. 12. §-ának (1) és (2) bekezdésében a költségvetési szerv vezetője és a költségvetési szerv gazdasági vezetője részére a belső kontrollrendszerek témakörében előírt képzési kötelezettséget?

Válasz:

Igen, mentesülhet a költségvetési szervek vezetői, illetve a gazdasági vezetők részére előírt képzés alól, mivel a belső ellenőrök „ÁBPE-továbbképzés I.” tananyagának 3. modulja megegyezik a költségvetési szervek vezetőinek, illetve a gazdasági vezetők továbbképzési tananyagával.




Kérdés:
A költségvetési szerv főigazgatója és igazgatója is jelentkezett a költségvetési szervek vezetőinek meghirdetett továbbképzésére. Mindkét említett személy képzésre kötelezett mint költségvetési szerv vezetője, illetve a képzési díj tekintetében a központi költségvetésből mindketten támogatásra jogosultak-e?

Válasz:
Az Bkr. 12. § (1) bekezdése értelmében a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt vezető állású személy - aki nem lehet a költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy belső ellenőrzési vezetője - kétévente köteles a belső kontrollrendszer témakörében az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen részt venni.

A fent hivatkozott Bkr. rendelkezés szerinti továbbképzési kötelezettség a költségvetési szerv vezetőjére vonatkozik, aki jelen esetben a főigazgató. Azonban a hatályos jogszabály megengedi, hogy helyette az általa írásban kijelölt vezető állású személy vegyen részt a továbbképzésen. Ez alapján a költségvetési szerv vezetője (a főigazgató) írásban kijelölheti az igazgatót.


Ha mind a főigazgató, mind az igazgató részt kíván venni a továbbképzésen, a képzés díjának központi költségvetésből való támogatására kizárólag a főigazgató jogosult, az igazgató továbbképzési díja ez esetben térítésköteles.




Kérdés:
Köteles-e alapítványi fenntartású iskola gazdasági vezetője részt venni a Bkr. 12. §-ának (2) bekezdése szerinti továbbképzésen?

Válasz:
A Bkr. 12. §-ának (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv gazdasági vezetője kétévente köteles a belső kontrollrendszerek témakörben az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. Az Bkr. hivatkozott rendelkezése a költségvetési szervekre vonatkozik. Az alapítványi fenntartású intézmény nem költségvetési szerv, így jelen helyzetben nem szükséges a képzésen részt vennie.



III. … a helyi önkormányzatokkal kapcsolatosan

 

Jogszabályi háttér

  • a belső ellenőrzési tevékenység kialakítására és működtetésére vonatkozó kötelezettség: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 119. § (4) bekezdés, Áht. 70. § (1) bekezdés, Bkr. 15. § (1) bekezdés
  • külső szolgáltató bevonásának lehetőségei, ill. módjai: Bkr. 16. § (1) és (2) bekezdése
Kérdés:
A város jegyzője ez év februárjában gyermeket szült, szülési szabadság, GYES, GYED miatt fizetési nélküli szabadságon van. Az aljegyző helyettesíti távollétében jegyzőt. Ebben az esetben az Áht. 10. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátó személynek minősül-e az aljegyző (költségvetési szerv vezetője), vagy a Bkr. 12. § (1) bekezdés alapján a költségvetési szerv vezetője által írásban kijelölt vezető állású személyként kell a továbbképzésre jelentkeznie. További kérdés, hogy az aljegyző sikeres továbbképzése esetén a jegyzőre nézve is teljesül-e a fenti ÁBPE- továbbképzés, már amiatt is, mert az ő munkavégzési kötelezettsége adott esetben gyermeke 3 éves koráig szünetel. Ki jogosult, illetve ki kötelezett részt venni az „ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére” megnevezésű továbbképzésen?

Válasz:

Az R. 10. § (1) bekezdése értelmében a Bkr. 12. § (1) bekezdése alapján a költségvetési szervek vezetői, illetve az általuk írásban kijelölt vezető állású személyek az „ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és a gazdasági vezetői részére” és az „ÁBPE-továbbképzés II.” kötelező szakmai továbbképzésen kötelesek részt venni.

Az Mötv. 81. § (2) bekezdése alapján a jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.


A
fentiek értelmében az aljegyző 2013. évben köteles részt venni a „ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és a gazdasági vezetői részére” szakmai képzésen, továbbá az R. 10. § (4) bekezdésében foglaltak szerint legalább kétévente egy alkalommal köteles részt venni az „ÁBPE továbbképzés II.” szakmai továbbképzésen. Ebben az esetben tehát az aljegyzőnek az „ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és a gazdasági vezetői részére” 2013. évben való elvégzését követően, első alkalommal 2015-ben kell jelentkeznie és választania egy modult az „ÁBPE-továbbképzés II.”-ből.

Ha a jegyző helyére határozott időre kinevezésre kerül valaki, a továbbképzési kötelezettség arra az időre azt a személyt fogja terhelni.

Ha a jövőben a jegyző visszatér az állományba, mint költségvetési szerv vezető, saját jogon lesz köteles részt venni az „ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és a gazdasági vezetői részére” szakmai képzésen.




Kérdés:
Az Mötv. 157. § a) és c) pontja értelmében 2013. január 1-jétől hatályát veszti a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény. Ez azt jelenti, hogy 2013. január 1-től megszűnnek a társulások?

Válasz:
Önmagában azzal, hogy az említett törvények hatályukat vesztik, nem szűnik meg sem a többcélú-, sem bármilyen más társulás. A szabad társulás alkotmányos alapelve alapján, az Ötv. rendelkezései szerint, a jelenlegi társulási megállapodás és a szervezeti- és működési szabályzat szerint működhetnek tovább. Az Mötv. IV. fejezete (87. § - 95. §) nem társulási formáról rendelkezik, hanem a bármilyen társulási „formára” vonatkozó általános szabályokról. Így nem „átalakulásról”, hanem – ha szükséges – a társulási megállapodás olyan módosításáról beszélhetünk, hogy az ne legyen ellentétes az új önkormányzati törvény IV. fejezetével. Erre a módosításra ad 2013. július 1-ig szóló határidőt a törvényalkotó.

A társulás sorsa tehát továbbra is a tagok kezében van. Szabadon dönthetnek a megszüntetésről, kiválásról, módosításról a törvényi korlát keretei között (2013. július 1. után belső szabályaik nem lehetnek ellentétesek az önkormányzati törvény IV. fejezetével).

A fenti törvények hatályon kívül helyezése csak azt jelenti, hogy az abban szereplő kötöttségek (egy kistérségen belül egy társulás, a finanszírozási feltételt jelentő feladatvállalás stb.) megszűnnek, további alkalmazásukról az érintett önkormányzatok döntenek (maradhatnak a tagok, lehet ugyanaz a feladatellátás stb.).

Ha a társulás megszüntetése mellett döntenek, néhány alapvető kérdésre (pl. vagyoni elszámolás, iratkezelés, munkajogi kérdések, pályázatok sorsa stb.) a társulási megállapodásban kell megadni a választ. Ha a hatályos megállapodás nem foglalkozik a megszűnés, kiválás kérdéseivel, ezt még a döntés meghozatala előtt pótolni kell. A társulás jövőjére (megszűnés, további működés stb.) vonatkozó döntés során számba kell venni azon kötelezettségeket, melyeket a társulás vállalt, mert egyes esetekben lehetséges, hogy nincs mód a változtatásra, illetve a változtatás meghatározott források visszafizetésével jár együtt. Ezeket a körülményeket a társulás tagjai mérlegelhetik, ezért nem rendelkezett a jogalkotó a társulás törvény alapján történő megszüntetéséről.

A társulásokat nem jogszabály, hanem az alapító önkormányzatok társulási megállapodása hozta létre, így a jogutódlás kérdését nem jogszabály, hanem az alapító önkormányzatok rendezik a megszüntetésről szóló döntésükben. A társulás megszüntetése esetén a társulásban ellátott kötelező önkormányzati feladatok ellátását a településeken a jövőben is biztosítani kell.



Kérdés:
A költségvetési törvény nem tartalmaz igényelhető támogatást a belső ellenőrzési feladatok többcélú kistérségi társulásban történő ellátására. Milyen formában lehet megvalósítani a belső ellenőrzési feladat ellátás finanszírozását?

Válasz:
A belső ellenőrzési feladatok többcélú kistérségi társulásban történt ellátására eddig biztosított kötött felhasználású támogatás jelenlegi formájában megszűnik, illetve a „Helyi önkormányzatok működésének általános támogatásába” épül be.

Ezen támogatási konstrukción belül az „Önkormányzati hivatal működésének támogatása” jogcím szolgál a polgármesteri hivatalokban foglalkoztatott köztisztviselők, így a belső ellenőrök foglalkoztatásával együtt járó személyi és dologi kiadások támogatására.

Emellett a belső ellenőrökhöz kapcsolódó költségek fedezhetők az „Egyéb önkormányzati feladatok támogatása” jogcím terhére is.



IV. … a belső kontrollrendszer kialakításával kapcsolatban

Kérdés
:
Előírja-e jelenleg valamely hatályos jogszabály - így pl. az Áht. vagy a Bkr. - azt, hogy a költségvetési szerv köteles ún. FEUVE szabályzatot készíteni?

Válasz:
A jelenleg hatályos szabályozás szerint sem az Áht., sem a Bkr. nem írja elő FEUVE szabályzat készítésének kötelezettségét. A jelenlegi jogi szabályozás, illetve a szakirodalom nem ismeri a FEUVE szabályzatot, mint önálló szabályzat típust.

A belső kontrollrendszer egy olyan folyamatrendszer, amely tartalmazza azokat az elveket, eljárásokat, amelyeket a költségvetési szerveknek kell kialakítania és működtetnie, abból a célból, hogy tevékenysége szabályszerű legyen, összhangban a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség követelményeivel. A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés csak egyik eleme a belső kontrollrendszernek.

A COSO megközelítés adaptálását követően (2009) ezen fogalmat csak a korábbi szabályozással való összehasonlítás, összekötés miatt használjuk, minden egyéb esetben elavultnak tekinthető. Helyette belső kontrollrendszer kialakításáról beszélünk, amely egy sokkal összetettebb, rendszerezettebb tartalmat takar.
Ennek megfelelően az adott szervezet minden szabályzatában érvényesíteni kell a belső kontrollrendszer elveit, elemeit. A jogszabályok a belső kontrollrendszerre vonatkozó közvetlen szabályozó eszközként írják elő az ellenőrzési nyomvonal, a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje elkészítését, illetve a kockázatkezelési rendszer kialakítását.

Tájékoztatjuk továbbá Önöket, hogy a Belső Kontroll Kézikönyv felülvizsgálata folyamatban van, amely segítséget nyújt a belső kontrollrendszer megfelelő kialakításában.